Videó csokor alant

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Ti küldtétek: Az emberi faj (javítva) Dzsudzsu e-mailt ragadott és megosztotta velünk a tudást. James: Az...
2. Vége a paint rajzpályázatnak! Vége a paint rajzpályázatnak. A Műanyag Homár Díjat és a...
3. Hogy készült a suzuki reklám? Mint autó rajongó, nem járok az élen de a reklámokat...

James: Az emberi faj

I. Fejezet

Mit is mondhatnék a bevezetésben? Ide minden bizonnyal egy bevezető jellegű mondatnak kéne kerülnie, ami rávezeti a kedves olvasót tökéletes műalkotásom lényegére. Én ezt most kihagynám. Térjünk a lényegre. Kezdjük a „sokatülökatükörelőtt” magatartással. Ezt egy bizonyos személynek köszönhetően nekem is sikerült közelről megismerni. Ezek az emberek, szeretik, ha ők vannak a középpontban, a világ közepének érzik magukat. Mint arra már következtethettünk, ezek az emberek rendkívül sokat ülnek a tükör előtt magukat bámulva. Napi néhány kiló vakolatot visznek fel bőrfelületükre, abban a hitben, hogy ettől jobb lesz a megjelenésük és ellenkező nemű fajtársaik, felfigyelnek rájuk. Az előbb említett személy is ebben a tévhitben él, bár személyes meggyőződésem szerint semmi szüksége nem lenne a vakolatra. Ezek az egyedek is két lábon járnak, hasonlóan fajtársaikhoz. Gondolkodásuk viszont teljesen eltér a megszokottól. Ezen gondolkodás mód megértésén még most is professzorok ezrei dolgoznak (sajnos mindeddig sikertelenül). Magatartásuk is megérdemel néhány mondatot. Társaikkal az esetek többségében sikeresen kommunikálnak, ám ez a kommunikációs folyamat rendkívül furcsa.

„sokatülökatükörelőtt” magatartást szemléltető egyedet jelöljük B-vel

Fajtársát jelöljük M-el

Normál esetben:

-B információt juttat M-hez

-M fogadja az információt

-M választ küld B-nek

-B fogadja az információt

Ez általában perceken keresztül ismétlődik

Esetünkben:

-B megjegyzést tesz (pl.: de sokáig festettem a körmeimet) azzal a céllal hogy M felfigyeljen rá

1. eset: M felfigyel B-re, és megdicséri a (esetünkben) körmöket

Ez esetben a kommunikáció normál irányban folytatódik

2. eset: M nem veszi észre a célzást, és figyelmen kívül hagyja B fáradtságos munkával elkészített körmeit (A köröm (unguis), az ujjak végpercének háti oldalán fekvő, a közepén kissé dombordad, rugalmas szarulemez, mely a bőr irharétegének módosult részeihez vannak rögzítve, amit körömágynak neveznek.)

Ebben az esetben B újabb és újabb célzásokat tesz (pl.: a hajára (amit szintén fáradtságos munkával varázsolt ilyen tökéletessé))

B ezt a fajta magatartást olyan szinten tökéletesítette, hogy az emberek többségének fel sem tűnik. Néhány intelligensebb fajtársa, akiknek szemet szúr eme érdekes viselkedés, maguk között csak „plácapicsának” hívják B-t

Ezen csodás élőlények megismerése hatalmas kihívás a tudósok számára. Végül egy kis személyes tapasztalat: B, nem feltétlenül rossz, sőt az esetek többségében egész szeretnivaló egyed. Persze vannak kivételek…

Külön köszönet:

-B-nek

-A májkroszoft ofisz 2003-as verziójának

-a gépemnek

-System of a Down zenekarnak, hogy zenét szolgáltattak amég a mű elkészült

- Bijának, az ellenőrzésért

James: Az emberi faj

II. Fejezet

Hello embertársaim! Kis késés után elkészült második irományom, amiben az unintelligens könnyűvérű nőstényt (buta kurvát) elemzem. Persze erre is volt személyes tapasztalatom J

Ezen egyedek sokban különböznek fajtársaiktól. A „buta kurvák” általában vasalják, festik hajukat. (Az emberi test nagy részét (a tenyér, a talp, az ujjak, az ajakpír és a fityma kivételével), bár igen különböző erősségben, mindenütt szőrzet borítja.
A magyar nyelv – hasonlóan sok másikhoz – testtájékok szerint különböző szavakkal nevezi a szőrzetet. Az elnevezések egyúttal azt is jelzik, hogy testtájanként más-más a szőrzet minősége. A haj az emberi test tetején (fej) helyezkedik el. Főbb célja nincs. )

Ezzel fajtársaik figyelmét szeretnék felhívni. Az unintelligens könnyűvérű nőstény párzási szokásai is eltérnek a megszokottaktól. Általában bárhol, bármikor, bármilyen helyzetben, bárkivel képesek közösülni. A „buta kurva” meg sem próbálja megtartani párját, sőt, egyenesen elkergeti magától. Ez néhány hím szemében pozitív, de többségük számára negatív jellemző. Pozitívum minden hím szemében, hogy az unintelligens könnyűvérű nőstény általában testileg fejlettebb hasonló korú és nemű társainál. Sok időt töltenek tükör illetve csillogó, tükör szerű tárgyak előtt. Gondolkodni nem tudnak. Erre agyuk méretéből következően képtelenek. Egy átlagos ember (Az ember (latinul: Homo) társadalmi lény; közösen végzett munka, a tagolt beszéd és gondolkodás jellemzi. Mindezek révén képes a világ megismerésére és átalakítására. Rendszertani szempontból állatfaj, a főemlősök rendjébe, a hominidák (Hominidae) közé tartozik. Valamennyi ma élő ember egységesen a Homo sapiens faj tagja („értelmes ember” vagy mai ember)) nehezen különbözteti meg a „buta kurvát” többi társától. Persze amint kommunikálni kezd vele, hamar rájön hogy unintelligens könnyűvérű nősténnyel van dolga. Ilyenkor vagy faképnél hagyja a „buta kurvát”, vagy közösül vele. Ez az érdekes faj, általában mindenen nevet. (Nevetni általában humoros dolgokon szokás (A humor az embernek, dolgoknak vagy helyzeteknek az a képessége vagy tulajdonsága, hogy másokban felkelti a felhőtlen szórakozás érzését (felvidítja). A kifejezés minden olyan szórakoztatási formára vagy emberi közlésre vonatkozik, amely ilyen érzést (vidámságot) vált ki, illetve amely az embereket nevetésre fakasztja vagy körükben tetszést okoz (pl. önmaguknak a látottnál különbnek való érzése okán keletkező elégedettség révén, vagy tulajdonképpen a várakozás okozta feszültség utáni kielégítettség érzése által)). Az unintelligens könnyűvérű nőstény minden kijelentésen mosolyog illetve nevet. Ezt a jelenséget sajnos még nem sikerült megfejtenünk. Valószínűleg a túlságosan elbutult/elhülyült/elsorvadt agy miatt lehet. Agyuk, fajtársaik agyához hasonlóan fejükben, a gerincoszlop felső végén helyezkedik el, viszont mérete jelentősen kisebb. Ösztönösen cselekednek, gondolkodni csak ritka, veszélyes helyzetekben tudnak. Szépítkezési szokásaik megegyeznek a „plázapicsa” faj szépítkezési szokásaival. (James: Az emberi faj, I. Fejezet) Behatóbb vizsgálatok után megállapítható hogy a „buta kurva” jobban hasonlít a homo erectus-ra (A Homo erectus (magyarul: „felegyenesedett ember”; más néven: Homo ergaster, azaz “munkás ember”) az emberi nem (Homo) egy faja. Köznapi nevén az előemberek közé tartozik. Mintegy 1,8 millió (mások szerint 1,2 millió) évvel ezelőtt jelent meg és kb. 200 000 évvel ezelőtt tűnt le. Afrikában alakult ki, de eljutott Ázsia és Európa területeire is. Őt tartják a mai ember (Homo sapiens) ősének.) mint a homo sapiens-re. DNS-ük 99%-ban megegyezik a majoméval. A maradék 1% a feketelyuk molekula szerkezetéből ered. ( A „buta kurva” is sugárzóan sötét, elnyeli a fényt)

Összegzés: rendkívül buta alfaja az emberi fajnak. Veszélytelen, irtása szükségtelen, a törvény bünteti! Okosítása felesleges, mivel DNS szerkezetéből adódóan hülye.

Külön köszönet:

* A „buta kurvának”
* Popynak az ellenőrzésért
* Vádló Bitófák és Nemzeti Front zenekaroknak, zenét szolgáltattak amég a mű elkészült
* Anyu szenyójának, ami táplálékul szolgált az írás folyamán
* Hey-Ho Meggy ízű rostos üdítőnek

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Ti küldtétek: Szomszédok Dani összeszedte nekünk a szomszédok számítógépes részeit. Van itt minden...
2. Nati mellei – Javítva! Régen írtam. Bocsi. Éppen NaTi van itt nállam a gödöllő...