Erre a cikkre mindenképpen reagálnék. Én ebben a kérdésben Bede mellé állok. Könnyű magadat álomvilágba ringatni azzal, hogyha abszolút nincs célod az életben és nem értesz semmihez, akkor majd kimész külföldre és ott gazdag leszel. Az igazság viszont az, hogy Angliában mosogatni annyira nem szívderítő élmény mint ahogy azt gondolják. Volt szerencsém sokfelé járni és sok sok embert megismerni, köztük olyanokat is akik dolgoznak/tak külföldön. Hoznék is rögtön néhány példát. Ott van Anglia ugye. Ha nulla nyelvismerettel mész ki (a yes – no páros még nullának számít) nem fogod megtanulni a nyelvet pillanatok alatt. Sőt, nem fognak a semmiért rengeteget fizetni poénból; emberünket egy takarító cég alkalmazza. Este de néha reggel jön az sms, hogy másnap mikor hol hova. Ha nem érsz oda, nem tudod hol van, vagy nem tudsz eljutni oda akkor szevasz, kérdések nélkül. Gyakran előfordul hogy egy órával előbb jön az sms és London legelaszottabb csücskébe kell elugrani. A bér itthoni viszonylatban nagyon jól hangzik, amúgy meg arra elég, hogy kifizesse az albérletét, egyen és néha elmenjen szórakozni. Durván 120 font az amit ha nagyon nagyon összehúzza magát félre tud tenni havi szinten, tehát durván 35.000 Ft-ról beszelünk, ezért meg kell gebedni és valami nagyon olcsó szart enni, meg amúgy sem költeni semmire. Jövőt abban lát, hogy London egy ugródeszka a világra és valahol csak lesz valami jobb.
Második alanyunk a Disneynek dolgozik, egy hajón. Miki egéréknek elég sok üzletága van, többek között orosz üzletembereket szállítani egyik luxus szigetről a másikra. Emberünk pincér. Napi 15 – 18 óra munka, kötél idegek, irgalmatlan pontosság és maximális odafigyelés a kliensre. Egy rossz szó, és repül. Jól keres, külföldi viszonylatban is nagyjából kielégítő. Embertelenül spórol, vett egy laptopot és amikor a többiek mennek költekezni ő csendben csézik, ugyanis a tervek szerint ha lehúz 5 évet ebben az aprítóban akkor hazaköltözése után csak passzióból kell dolgoznia, vesz egy házat meg egy kocsit és családot alapít. Viszont ő szerencsés, méghozzá nagyon nagyon; nem kell sem ételre sem szállásra költeni ami elég erőteljesen leegyszerűsíti a dolgot. De öt év egy olyan őrlőben ahol van néhány szabadnapod az évben és nincsenek hétvégéid nem valami szívderítő, közben meg a beledet is kidolgozod.
Ez lenne az én kis véleményem a jelenségről. Tessék már gondolkozni. Senki sem fog rengeteget fizetni a semmiért. Céltalanul pedig akár itthon is dolgozgathat az ember bármit. Amúgy hozzá dobnám ehhez az egészhez az egyetem témát. Diploma nem-egyenlő gazdag, boldog örök élettel, bármennyire és hiszik ezt nagyon nagyon sokan.







Utolsó megjegyzések