Nézzük át együtt a hét eseményeit, így a reggeli kávé mellett. Én speciel elkaptam a H1N1-et, legalábbis folyik az orrom folyamatosan és olyan dáhásan beszédek. De ez nem lényeges, bár akár az is lehetne, mert szombaton olyan eseménytelenség volt kis hazákban, hogy az RTL klubon is a fő hírek között osztották meg velünk, hogy már a sünök is terjesztik az emberre is veszélyes kullancsot. Éljen.
Amivel csak lehet csúszásban vagyok, és a legszebb az egészben az, hogy a lemaradás behozása miatt nincs idő a friss munkákra.
Egyébként most már tényleg valami gáz van, mert egyszerűen nem tudok úgy sétálni bárhol, hogy ne ütköznék valami félelmetesen valószínűtlen eseménybe. Például pénteken, mert most hazajöttem anyák napozni meg hasonlók, Pécs főterén egy Mc Donald’s előtt egy kiszuperált fekete tankszerű kukásautón ugrált szuperbazs egyik DJ ismerőse, meg egy holland faszi, aki matricákat ragasztgatott a homlokára. Már messziről lehetett hallani a bugyborékolást, de azt hittük a szocik május elsejéznek, és hát pedig nem. Egy idő után körbevették őket a csövesek, aztán felpattintottak egy cigánynótás lemezt, és megindult a daj-daj. Ezen a ponton fogadtam meg, hogy veszek egy akkora kamerát amit mindig magammal tudok vinni minden gond nélkül. kb fél óra múlva megjelentek a pékek, de most nem sünöztek, csak beleszóltak a hangosbemondójukba, hogy emberek jégeső lesz, húzzanak haza. Ennyi fért ki a csövön. Sajnos többet nem is tehettek volna, mert mint kiderült volt területfoglalási engedély a kukásautóhoz. Telt múlt az idő, szuperbazs hazarohant a jégeső miatt, én meg dobtam egy kávét, elintéztem ezt azt aztán mentünk tovább, ugyanott, este; kukásautó ismét szól, ezúttal is sikeresen. Egyébként az egész célja a Labor talán utolsó partijának promózása volt.
Vasárnap. Áthaladtam egy árkádon, vettem anyukámnak virágot és aztán belém nyilallt az az érzés amikor, tudod csak úgy ülsz, nézel magad elé karba tett kézzel, és azt kérded: “mi van?” LL Junior táncol és még két cigány az árkád közepén, mindezt vasárnap, körülöttük cigányokkal. Ekkor döntöttem el másodszor hogy veszek pici kamerát. Na igen, virág; én számoltam ki, hogy mennyi lesz a visszajáró, ugyanis adtam egy Deák Ferencet; ez már önmagában megakasztotta a folyamatot. Láttam a srácon, hogy éppen fejben szoroz. Kért még egy százast. Adtam neki. Erre gyakorlatilag vissza adta Ferit, csak felváltotta. Szépen megszólítom és kérdőre vonom, hogy ember, akkor ez most ingyen volt? Mert én értékelem amikor így, a világválság közepén megspórolhatok egy amúgy sem olcsó csokor virágot, de azért mégiscsak. Láttam rajta hogy erősen gondolkodóba esett. – gondol, gondol – aztán végül is megfogtam az asztalán lévő számológépet, és kivontam egymásból 2 db 4 illetve 5 jegyű valós, egész számot. Aztán megkérdezték, hogy matekszakos vagyok-e.





Utolsó megjegyzések